id. Veress Ernő – 1945-2014
id. Veress Ernő
1945 – 2014
id.
Veress Ernő 1945-ben Bibarcfalván született, szülei harmadik gyermekeként.
Édesapja, Veress Efraim, ugyancsak baptista lelkipásztor volt. Korán, 12 évesen
döntött Jézus Krisztus mellett, és 15 évesen már be is merítkezett – de ekkor,
bevallása szerint, még nem volt új élete Krisztusban. Később fiatalként egy kovácsműhelyben
dolgozott, és ekkor történt, hogy leszámolt régi életével és új életet kezdett.
A
katonai szolgálat után, 1968. márciusában kötött házasságot Ady Annával, aki
akkor szüleivel együtt a lupényi gyülekezet tagja volt. Két év múlva, amikor
már első gyermekük megszületett, nehezen, de mégis felvették a bukaresti
baptista teológiára, az akkor engedélyezett 12 hallgató közé. Itt tanult meg
románul. Többek között Iosif Țon is tanára volt.
Lelkipásztori
szolgálata Szilágyballán kezdődött, majd Zilahon folytatódott. Balla és Zilah eredetileg
egy körzethez tartozott, de imádság és böjt után a Jn 21:6 igéje vezette őt
abban, hogy Zilahra költözzön: „Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől.” Bejelentette
a gyülekezetnek, hogy elköltözik, de Zilahról még egy ideig visszajárt Ballára,
ügykezelni a gyülekezetet.
Mint minden lelkipásztort, őt is rossz szemmel nézték a
kommunista hatóságok. Reá azonban különleges figyelmet szenteltek, mivel „felébredt”
lelkipásztor volt, és már Ballán elkezdték zaklatását, vallatását. Zilahon ez
még intenzívebb módon folytatódott. A szekuritáté karmai közül többször
csodával határos módon szabadult meg. Közben Zilahon egyre többen csatlakoztak
a gyülekezethez. A régi imaház szűknek bizonyult, még a fából épített bővítésekkel
együtt is. Én ebben az időben kerültem Zilahra (1979-ben), ahová a középiskola
elvégzése után kihelyezést kaptam. A bútorgyárban dolgoztam, ahol több hívő
munkatársam volt. Zilahra költözésem után pár nappal a gyülekezetben is
szolgálatot bíztak rám: a pengetős zenekar újjáalakításával és tanításával
foglalkoztam. Az alapító tagok között ismertem meg Mártát, aki később a
feleségem lett. A katonaság elvégzése után már csak pár hónapot dolgoztam Zilahon,
de időnként még visszajártam, hogy egy ifjúsági énekeskönyvet kiadhassunk,
titokban. A gyülekezet ifjúságából főképp Erdei Lilike (most Király Tiborné)
segített legtöbbet az ifjúsági énekeskönyv sajtó alá rendezésében, amit
1981-ben sikerült is kiadni, 200 példányban, anélkül, hogy a szeku megneszelte
volna.
Az Úr megadta, hogy id. Veress Ernő szolgálata alatt, a
kommunista rezsim idején, új, tágasabb imaház épülhetett Zilahon. Ez is
csodával határos esemény volt. A gyülekezet tagjai nagy lelkesedéssel építették
az új templomot. A rendszerváltást követően pedig, amikor a baptista
gyülekezetek szövetsége újjászerveződött 1990-ben, id. Veress Ernőt annak elnökévé
választották. Ettől kezdve egy ideig újra közelebbi munkatársak lettünk, a
szövetség vezetőségében: előbb a román testvérekkel való viszonyunkat kellett
rögzíteni az új alapszabályzatban, majd a teológiai oktatást indíthattuk el,
Kolozsváron, 1994-ben.
Szívműtétje után betegnyugdíjas lett, és Nagyváradról Csíkszeredába,
majd Székelyudvarhelyre (ahonnan a székelykeresztúri missziót irányította), onnan
pedig 2004-ben Gyergyószentmiklósra költözött gyülekezetplántálás céljából. Mind
a három helyen gyülekezet alakult és kápolna épült. Végül a Hargita Tábor melletti
házában telepedett le, ahonnan főképp a mozgássérültekkel foglalkozó Barnabás
Alapítvány munkáját irányította. Saját bizonyságtétele szerint élete nem
szűkölködött megaláztatásokban,
kiszorításokban, üldöztetésekben, de amikor a legnehezebb volt, akkor érezte
Isten közelségét legjobban.
Két fia és két lánya lelkipásztorként illetve
lelkipásztor feleségként szolgál: Efraim Érszőllősön, Ernő Szilágyballán, Evódia
Székelyudvarhelyen, Napsugár pedig Marosvásárhelyen. Ötödik gyermeke, Barnabás,
már az Úrnál van: izomsorvadásos betegsége miatt csak 21 évet élt. Az utóbbi öt
évben szembetegsége miatt id. Veress Ernő testvérnek tovább romlott a testi
látása, ami miatt segítőre volt szüksége a mozgáshoz. De igeszolgálatot így is
vállalt. Utoljára június 12-én prédikált Szilágyperecsenben, egyik fiával. Mintegy
családi hagyományként a Veress család apraja-nagyja még együtt töltötte az
utóbbi szilvesztert, de a január 6-i lelkipásztori közösségápoló találkozón már
nem vehetett részt, mert aznap reggel az Úr hazahívta.
Mivel az utóbbi időszakban talán ő volt a lelkipásztorok
közül az, aki a legtöbb lelket vezetett az Úrhoz, idézhetjük reá alkalmazva a
Dán 12:3-at: „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik
sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.”
Temetésére január 11-én, szombaton 12:00 órától kerül sor
a Hargita Keresztyén Táborban. Internetes közvetítését a http://www.justintv/emabisz csatornán
lehet figyelemmel kísérni. Az Ifjúsági Szövetség honlapján (emabisz.ro)
megtalálhatók lesznek az erre vonatkozó részletek.
Legyen emléke áldott! Isten vigasztalja meg a gyászoló
családot!
